Osztom magam...

Ez az igen egyszerű blog csupán azért született, mert reklamáltak néhányan, hogy a Facebook-os posztjaim nem oszthatók meg. Így most ez megoldható technikailag... Sem politikai programot, sem jövőképet nem kívánok "osztani", csak magamat! :-)

Kövess a Facebook-on...

József Attila: A számokról

Tanultátok-e a számokat?
Bizony számok az emberek is,
mintha sok 1-es volna az irkában.
Hanem ezek maguk számolódnak
és csudálkozik módfölött az irka,
hogy mindegyik csak magára gondol,
különb akar lenni a többinél
s oktalanul külön hatványozódik,
pedig csinálhatja a végtelenségig,
az 1 ilyformán mindig 1 marad
és nem szoroz az 1 és nem is oszt.

Vegyetek erőt magatokon
és legelőször is
a legegyszerűbb dologhoz lássatok —
adódjatok össze,
hogy roppant módon felnövekedvén,
az istent is, aki végtelenség
valahogyan megközelítsétek.

1923 ősze [?]

Nyersanyag árak....

Napi zenei ajánlat...

Sultans of swing

Tommy Emmanuel, John Jorgenson, Pedro Javier González - Sultans of swing

Közzétette: The spirit of the Blues – 2016. január 28.

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Drágán vette-e meg a Kormány a földgáztárolókat?

2013.09.17. 12:29 Holoda Attila

Sokan kérdezik tőlem mostanság, mondjam már meg, mit gondolok én arról, hogy sok-e ez a 360 milliárd forint ezekért az E.On-os tárolókért, vagy sem, mert például Mártha Imre energetikai szakértő azt nyilatkozta, hogy csak 90 milliárdot érnek…

Hsz75.jpg

(Mielőtt a konkrét kérdésre is válaszolnék, egy zárójeles bekezdésben hadd mondjam el, hogy a gázüzlet dolgairól, vagy éppen a gáztárolók értékéről nyilatkozni szívesen szoktak, sokan sokfelé. Mártha Imre is. Meg szakértők is. De ő nem az. Sosem volt az. Ő ugyanazt a generációt képviseli, akiket könnyen felismerhetünk a mostani Kormány holdudvarában is. Ők azok, akik a külföldi iskolákat végeztek, kiválóan beszélnek nyelveket – többnyire az angolt, a menedzser-közgazdász, vagy jogi egyetemeken végtelenségig szajkózott, jól hangzó típusmondatokat ismételgetnek, csodálatos grafikonokat gyártanak szakmányban és értelmeznek, de valójában nem mások ők, csupán - a szakma valódi működését egyáltalán nem ismerő - „Főnök kedvencek”. Ők a mindenkori miniszterek, miniszterelnökök liblingjei, a mindenhez értők… Mártha Imre az előző, szoci kormány liblingje volt, Rogán, Lázár és a többiek meg a mostani kormányé. De a mentalitás, a hozzáértés (bocsánat! a hozzá-nem-értés) szintje ugyanaz. Ezért – már bocsánat érte - nem szívesen szerepelek egy normál bekezdésen belül a „márthaimrékkel”…)

gáztárolási kapacitások.jpg

Szóval, mennyit is érnek ezek a tárolók? Ha most kellene ezeket a földalatti tárolókat létrehozni, akkor a 360 milliárdnál sokkal többért lehetne ezt megcsinálni. Felszíni és földalatti létesítmények (földgáztárolásra alkalmas, speciális szerkezetű kutak) tömkelegét beruházni bizony nem olcsó dolog. Mai értéken ezek újbóli létrehozása jelentősen meghaladná a mostani vételárat. Na, ugye?! Akkor most akár hátra is dőlhetnek a döntéshozók, hiszen mégis jó üzletet kötöttek, nem igaz? Nem. Ne dőljetek hátra, mert nem erről beszélünk mi, akik azt mondjuk ez egy hibás, felesleges és a nagyszájú ködösítésen túl, ténylegesen más érdekeket szolgáló lépésről van szó. Ugyanis a kérdés valójában az, hogy minek kell ez nekünk? Ki lenne az az őrült, aki a meglévő tárolók mellé ismét létrehozná ugyanazt a kapacitást, ami már megvan? Senki. Minek is? Hiszen már itt van. Használhatjuk, élvezhetjük minden előnyét és hátrányát. És nem viheti el tőlünk senki! Ugyanis ezek nem gépek, amiket felpakolunk egy teherautóra és eladunk. Ezek nem szimpla gyártósorok egy nagynevű autógyárban, amit a tulajdonos egyszer csak áttelepít egy másik országba, mert itt már nem kap elég kedvezményt a kormánytól, még ha olyannyira stratégia partnernek is nevezzük is. A földalatti gáztárolókat ugyanis nem tudja elvinni a tulajdonos, mert a földből a tárolóréteg nem vehető ki, csak itt létezik, ahol létrehozták. Mondhatni nem ingóság, hanem ingatlan, még ha a szó köznapi értelmében mégsem nevezhetném annak. A földgáztárolás működtetése pedig engedélyhez kötött tevékenység, amit korábban a Magyar Energiahivatal, ma pedig - az átgondolatlanul létrehozott, és a minisztériumok felett álló, és véleményem szerint túlzott hatalommal bíró - Magyar Energia és Közmű Hivatal szabályoz. És ez a hivatali szabályozás éppenséggel elég eszközt ad a magyar állam kezébe, hogy a földgáztárolói tevékenység nem hagyható abba csak úgy, nem igazíthatja át a tárolási és csúcskapacitást a mindenkori tulajdonos a saját kénye-kedve szerint. Földgázt tárolni ugyanis nem csupán engedély kérdése, hanem kötelezettség is. A magyar gázellátás biztonsága szempontjából elengedhetetlenek a hazai földalatti gáztárolók. Persze mondhatnák a tamáskodók, hogy ez biztos nem is igaz, hiszen sok országnak nincs és mégis működnek. Igen ám, de a gázellátottság mértéke sehol a környékünkön meg sem közelíti a miénket. De még egész Európában sem, hiszen egyedül Hollandiában éri el a „gázosítás” mértéke a 90 % feletti mértéket. Most ne taglaljuk, hogy miért és hogyan alakult ez ki, a lényeg, hogy mi energia-mixünkben a gáz jelentős arányt képvisel, ez ma már energetikai adottságnak tekinthető, így az ellátás biztonság kérdéseit ennek megfelelően kell közelítenünk. Ugyanakkor az elérhető gázforrások 

mol_gas011.jpg

tekintetében az ország kiszolgáltatott helyzetben van. A felhasznált földgáz döntő hányada (80 % feletti rész) importból érkezik hozzánk. Ez még önmagában nem lenne baj, hiszen van ezzel más is így, de ha mindez az import nagyon erősen egy beszállítótól érkezik, egy csővezetéken, akkor mind a kiszolgáltatottság mértéke, mind technikai kezelhetősége erősen limitált. Érthetőbben fogalmazva: nem csupán az a probléma, hogy orosz gáz alapú az importunk, így – tetszik, vagy sem, de – kénytelenek vagyunk azzal a bizonyos beszállítóval korrekt üzleti viszony keretében, de mégis csak kiszolgáltatottabb alkupozícióból tárgyalni, hanem az ugyanúgy probléma ellátási szempontból, hogy a hozzánk érkező vezetékek átengedő kapacitása szintén determinálja, hogy mekkora a maximálisan érkező import mennyisége. A földgáztárolók segítségével ezt a hidrodinamikai egyensúlyt könnyebben fenn tudjuk tartani, mert az ellátásban az is fontos, hogy a valamennyi fogyasztó ugyanabban az időben megkapja a számára szükséges mennyiségű és minőségű földgázt, ugyanolyan fűtőértékkel és ugyanolyan nyomáson. A földgáztárolók létrehozásának inicializálója éppen annak a ténynek felismerése volt, hogy a fogyasztás szezonális és napszaki egyenlőtlenségeinek kiegyenlítéséhez szükség van olyan elérhető, viszonylag nagy gázkapacitásra, ami ilyenkor – leginkább a nagyobb fogyasztást jelentő téli időszakban – beadható a rendszerbe.

Hsz78.jpg

S bár a hazai közvélemény alapismereteit látva, igencsak ráférne egy-egy szakmai terület alaposabb, és érthető nyelvezetben megfogalmazott bemutatása „a zembereknek”, de nem akarnám sokáig elhúzni az időt szakmai fejtegetésekkel, mert a kérdéstől nagyon eltávolodnék így. Maradjunk annyiban, hogy a hazai gázellátottság szintjét, az importigényünket és a gázvezetékrendszerünk bonyolultságát tekintve a földalatti gáztárolók a magyar földgázrendszer lényeges és elengedhetetlen részét képezik. Röviden leírva: nem föld alá beásott tartályokról van szó, hanem lemerült földgáz, vagy kőolajmezők pórustérfogataiban létrehozott áruminőségű földgáz tárolásáról, ami egy "élő", működő földtani környezet, a maga sajátos működtetési és karbantartási igényeivel együtt. Az egyszerűbb működési modell érhetőbbé tételét szolgálja ez a rövid kis animációs film. Tudom, sokan támadják/támadták, de higgyék el nekem, a stratégia gáztároló (ahogy hivatalosan nevezik: biztonsági gázkészlet) ugyanolyan fontos eleme a rendszerünknek, ami valódi funkcióját tekintve egy komolyabb gázellátási zavar esetén lesz majd valódi értékén kezelve. Na, akkor majd talán ezren lesznek, akik verik a mellüket féltéglával, hogy ez az ő érdemük... De hát biztosítást sem azért kötünk, mert balesetet akarunk szenvedni, nem igaz? Ahogy mondani szoktam, nincs baj, amíg nincs baj! Vagyis nincs gáz, amíg VAN gáz.

A földgáz tárolása, mint valamennyi energetikai tevékenység nagy beruházás igényű, komoly működési költséggel végzett, értő és végzettséget feltételező, azaz szakmai hozzáértést kívánó tevékenység, de műszaki és rezervoár-geológiai kockázatot is jelentő veszélyes üzem, ami a beruházás és működtetési költség arányaihoz mérhető jövedelmezőséget biztosít a tulajdonosának. Normális piaci viszonyok között csakis nagy befektetett pénz hozhat, nagy nyereséget. Meg irtózatosan nagy buktát is persze, hiszen az üzlet és a piac kockázatos dolog, aki ezt vállalja, az az elérhető profit reményében teszi ezt.

Jó-jó, tudom, hogy 2014 a rezsiharc éve lesz, hiszen megmondta a Miniszterelnök is. Meg azt is, hogy „Nekünk azonban egyszer és mindenkorra le kell zárnunk azt a korszakot, amelyben nyerészkedni tudtak az energiaszolgáltatók az embereken", de anélkül, hogy minősíteném ennek a kijelentésnek a tényleges értelmét és tartalmát, inkább javasolnék egy régi könyvet elővenni a porosodó könyvtárból, bizonyos Marx Károly írta, ha jól emlékszem az volt a címe: Tőke. Ámbár lehet, hogy a Bibó szakkollégiumban ez nem volt elérhető olvasmány?! 0marx.jpg

A kérdés a földgáztárolókkal kapcsolatosan valójában nem az, hogy sok-e érte a megadott vételár, 90 milliárdot érnek-e, 20 milliárdot, vagy 200-at? Egy üzleti tevékenység értékét sokféleképpen lehet egy vásárló szemszögéből értékelni. Bekerülési érték, könyvszerinti érték, újraelőállítási érték, a jövőbeli bevételek és kiadások különbségének, a cash flow-nak a nettó jelenértéke, stb. A megvásárolt eszköz annyit ér, amennyit a vevő hajlandó fizetni érte. De a véleményem szerint ezért az üzletért 1 forint is sok. Mert, nincs rá szükség, hogy ezeket a földalatti gáztárolókat állami tulajdonban üzemeltessük. Egyszerűen felesleges megvenni. És akkor minden pénz sok érte. Senki ne higgye már el, hogy attól lehet a kenyér árát mondjuk szignifikáns módon befolyásolni, hogy a miénk-e a kenyérbolt épülete is, vagy csak béreljük. A lényeg ugyanis az, hogy legyen kenyérbolt, ahol tudunk kenyeret venni. A piaci folyamatok során a földalatti gáztároló csupán egy „raktár”, ahová a megvásárolt gázt a kereskedő (vagy éppen az állam) eltárolja, hogy szükség és igény esetén azt majd a piacon értékesítse. Kit érdekel, hogy a raktár kinek a tulajdona? Különösen akkor, ha tudjuk, hogy márpedig a raktár tulajdonosa köteles a raktárát a megfelelő kapacitással fenntartani és a kereskedők (vagy éppen az állam) számára elérhetővé tenni, és e kötelezettség engedélyezője és szabályozója – illetékes hivatalán keresztül – maga a magyar állam. Miért kellene, hogy akkor a raktár tulajdonosai is a magyar állam legyen?

mol_gas008.jpg

A vásárlás ügyeletes támogatói ilyenkor elő szoktak jönni mindenféle érvekkel, hogy például ott van az olcsó gázból betárolt párnagáz, ami bevethető a rezsicsökkentés érdekében, vagy azzal, hogy a tevékenység non-profit lesz, így a fogyasztók pénze nem lesz lenyúlva a multik által. Ki kell ábrándítsak mindenkit, aki beveszi ezt a két szakmai és közgazdasági ostobaságot. Először is: a párnagáz kérdése. A párnagáz nem használható fel csak úgy, arra a tároló fenntartása érdekében szükség van. Mondhatni az a tároló motorja, ami nélkül egyszerűen nem működik a földalatti gáztárolás. A párnagázt felejtsék el, mint rezsicsökkentési eszközt, mert ha fel is használnak belőle valamennyit, azt mindenképpen vissza kell pótolni, s akkor már a drágább gázból, tehát nem nyertünk vele semmit, csak elodáztuk a problémát. Arról nem is beszélve, hogy a párnagáz kitermelésével a tárolóréteg elérhető kapacitását romboljuk, azaz csökken a betárolható és elérhető gáz mennyisége. Való igaz, hogy az E.On már csökkentette egyszer az egyik földalatti gáztárolójában a párnagáz mennyiségét. De ez azért volt, mert a tárolók a hosszú évek működtetése során, természetesen módon maguk is veszítenek tárolókapacitásukból,s ehhez lehet igazítani a párnagáz mennyiségét. De nem mindegy, hogy valamit szándékosan teszek tönkre, vagy igazodom az elhasználódásából következő körülményekhez! Lehet persze továbbra is ezzel „játszani”, lehet ezt a párnagáz mennyiséget odaígérni bárkinek, de akkor a döntéshozó viselje majd annak felelősségét is, hogy tudatosan károsította a tároló értékét, veszélyeztetve a gázellátás biztonságát. Lehet, hogy nem holnap, hanem holnapután. De sokkal hamarabb lesz ez érezhető, mint a politikusaink gondolnák, s túl hamar ahhoz, hogy számonkérhető legyen ez majd rajtuk is. S akkor már technikailag is későlesz, mert a tároló nem, vagy csak komoly pénzügyi források, műszaki erőfeszítések és rengeteg idő árán lesz helyrehozható. Másodszor: A non-profit tevékenységről pedig annyit, hogy energetikai szolgáltatás esetén (is), ez bizony fából vaskarika. Az energetikai rendszereknek nem csupán a létrehozása, de bizony a fenntartása és működtetése is hatalmas pénzforrásokat igényel. Ezt valahonnan elő kell teremteni. Vagy a tevékenységen elért profitból, vagy az adóinkból. A lényeg: mindenképpen a fogyasztók fizetik meg, mert ki más fizetné. Pénz nem teremtődik csak úgy. A profit teremti meg a forrást, egyúttal a befektető számára is a profit jelenti a befektetett pénzeszközök megtérülését és hasznát. Nincs olyan, hogy nem a haszon érdekében vágunk bele egy üzletbe. S minél nagyobb a befektetési forrásigény, minél nagyobb a befektetés kockázata, annál nagyobb hasznot vár el a befektető. A profit egy részét visszaforgatja fenntartásra, korszerűsítésre és bővítésre (nem azért, mert a „nagytudású” Kormány ezt elrendeli, ahogyan azt a bölcs Rogán úrtól hallhattuk, hanem egyszerűen azért, mert tudja, hogy az üzletet folyamatos mozgásban tartani a saját maga érdeke is!); a haszon (profit) másik részét pedig kiveszi, hogy felélje, vagy másik üzletbe fektesse. Ezt így csinálják az állami vállalatok is. Semmiben nem különböznek a multiktól, legfeljebb a hozzáértés mértékében, vagy az állami (közös) tulajdonhoz való viszonyulás mikéntjében (ld. „közös lónak túros a háta”). Az MVM, mint a legnagyobb állami tulajdonú energetikai vállalat ugyanolyan – sőt olykor még nagyobb - haszonkulccsal dolgozik, mint bárki más, s a megtermelt profitot esze ágban nincs odaadni a fogyasztónak rezsicsökkentés ürügyén. Inkább visszaadja a Kormánynak osztalék gyanánt (ezt hogy-hogy nem ostorozza olyan nagy elánnal a „kiváló rezsicsökkentő” Németh Szilárd?), vagy befekteti másik tevékenységbe, mondjuk állami mobiltelefon szolgáltatóba, vagy abba, amit éppen kér tőle a Kormány. A fogyasztók pénze így, vagy úgy, de le lesz nyúlva, mondjanak róla bármit is…

fgt.jpgSzóval nincs itt új a nap alatt, az energia lételemünk, de egyúttal nagy üzlet is. Aki birtokolja a földgáztárolókat, az majd annak - a kötelező jelleggel garantált - hasznából is részesül. Vagy osztalék formájában, és/vagy úgy, hogy a szükséges karbantartásokat és beruházásokat – átláthatatlan közbeszerzések révén – saját, jól ismert "csókosainak". priorizált vállalkozásainak játssza át, drága pénzért, évi több száz millió, sőt több milliárd forint értékben. Mi meg majd fizetjük. Mint ahogyan a mostani vételárat is, meg a fenntartás költségeit is. Na, ezért sok érte a 360 milliárd, és ezért sok érte egyetlen fillér is a mi pénzünkből. Ugyanis ettől sem olcsóbb nem lesz a gáz, sem a gázellátás biztonsága nem emelkedik, viszont újabb átláthatatlan csatornákon tűnik el a „zemberek” pénze a nyilvánosság elől...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Csak egy kérdés: mit szól a tisztelt szerző azokhoz a híresztelésekhez, miszerint a kormány azért akar óriási tárolókapacitást, mert nem szeretne mindenáron HTM-et kötni a fő keleti gázszállítóval (drágán), ehelyett a spot-piacon vásárolna sok más partnertől, és ide - mármint a nagy tárolóba - dugná ezt a készletet. Túlkínálat van, olcsón meg lehet venni sok gázt, nincs szükség az olajárhoz kötött gázár-formulára az oroszokkal szemben, mindemellett a rezsicsökkentésre is lesz így érdemi fedezet. Nos?
Kedves sorhajóhadnagy:
És mégis a piacon vagy teszemazt katarban megvett "olcsó" gázt hogy fogják hazahozni? Vagy majd szólunk ET-nek aki rezsicsökkentős áron (gyk: pacsira) hazateleportálja? Ha hollandoktól vesszük, franciáktól vagy bárhonnan, akkor is mindenki pénzt fog kérni az infrastruktúrájának a használatáért. Putyin meg amúgyis annyiért adja a gázt amennyiért akarja. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten nála: Ha piszkálják, fenyegetik, stb. akkor drága lesz, ha meg nem akkor olcsóbb. Viszont ha minden szerződést kényük-kedvük szerint fognak módosítgatni a fidesznél, felettébb kíváncsi leszek, hogy kapnak-e egyáltalán valakitől a vezetékbe anyagot...A horvátok is évekig vártak a magyarokra hogy majd csináljuk a terminált, mi lett a vége? Megcsinálták maguknak. De persze majd jófejségből ezek után is ingyér ideadják, szipákoljunk rajta csak pár milliárd nonprofit köbmétert...hahaha. Vagy majd építünk vezetékeket más országokba száz, meg ezer km-eket. A hungária körutat nincs pénze az országnak megcsinálni, nemhogy vezetéket építeni:(
Mindenre van (állami) pénz, csak szándék kérdése. Lásd stadionok vs. mozgássérültek.
@Tamás Lászlók: Nem épült még meg a KRK szigeti terminál , ez rossz információ. A közeli belátható időn belül nem is fog, hiszen építettek egy orosz összeköttetést is. De nem is a magyarokkal épült volna / épül. / a MOL sincs benne /
@nitro1: Sajna mindenre nincs. Ezentúl ma a legnagyobb pénzt az EU adja ezekhez a beruházásokhoz, de ennek is van határa , nem feneketlen zsák.